Az utóbbi évtizedekben a mobiltelefonok a mindennapjaink szerves részévé váltak. Az elképesztő innovációknak köszönhetően ezek a készülékek napjainkban már valóban „mobilak,” hiszen tégla méretük és súlyuk sikeres leadásával, immár kényelmesen elférnek a zsebünkben, tenyerünkben.
A technológia fejlődésével párhuzamosan a funkciók tárháza egyre csak bővült, az árak pedig fokozatosan csökkentek. A 2000-es években, az első okos telefonok megjelenése forradalmasította az iparágat, teljesen új használati módokat vezetett be, és bár annak ellenére, hogy ezek a készülékek a kezdetekben jóval drágábbak voltak, hamar a legnépszerűbbek lettek a fogyasztók körében. Ma egy okos telefon (a teljesség igénye nélkül) elképzelhetetlen az alábbi funkciók nélkül: érintő kijelző, legalább két kamera, WiFi, internet használati lehetőség, e-mail és közösségi média applikációk, valamint olyan alkalmazások, mint a szinkronizálható naptár, a térkép, az irodai alkalmazások, melyek szöveg szerkesztésre, akár prezentációk készítésére is alkalmasak, illetve a néhány éve még elképzelhetetlen grafikával rendelkező játékok.
A 2020-as évek elején kimondhatjuk, hogy a mai értelemben vett okos telefon valamilyen formája szinte minden olyan ember zsebében ott lapul, aki megengedheti magának azt, sőt, elképzelhető, hogy kevesebbet használja konkrét hívások lebonyolítására, mint bármi másra. A „nem okos” készülékek használata inkább az idősebb, a világhálót kevésbé használó korosztályra jellemző.
Készülékeink internet elérésének köszönhetően szinte folyamatosan kapcsolatban lehetünk a nagyvilággal, azonnal értesülhetünk a legfrissebb hírekről, arról, hogy mit csinálnak ismerőseink, egy-egy játékkal pedig akár órákat is elszórakozhatunk. Nem csoda, hogy egyes felmérések szerint, az átlagember akár 3 órát is tölthet telefonozással naponta. De mi történik akkor, ha valami megzavarja ezt a napi rutint?
Sajnálatos módon, a legtöbb okos telefon (a továbbiakban csak mobil, az egyszerűség kedvéért), még felső kategóriás modell esetén is, sokkal törékenyebb, mint régen. Ki ne találkozott volna az elpusztíthatatlan, jó öreg Nokia 3310-ről szóló viccekkel? A leggyakoribb mobil sérülések közé tartozik, a megkarcolt, vagy törött hátlap és képernyő, a beázás, akár mert esernyő nélkül kerültünk viharba, esetleg mert beleejtettük a medencébe vagy a vécébe (bár hallottam egy vasárnapi ebéd alkalmával történt levesbe pottyanásról is), illetve az idővel elkerülhetetlenül jelentkező akkumulátor problémák. Természetesen, ezekben az esetekben nagy a kísértés arra, hogy megpróbáljunk spórolni a javításon. Vegyük csak a számtalan „tippek és trükkök” jellegű YouTube videót arról, hogyan vegyük saját kezünkbe az ügyet. Ezek az otthoni praktikák azonban gyakran többet árthatnak, mint használnak. Komolyabb javításokat, mint például egy akkumulátor, vagy kijelző cserét, semmiképpen sem érdemes megkísérelnünk!
A jó hír az, hogy van megoldás. Ma már számtalan hivatalos márkaszerviz, illetve vállalkozás található a piacon, melyek kifejezetten mobiltelefonok javítására szakosodtak. Ilyen például a budapesti iPhone-Klinika is, amely gyári minőségű alkatrészekkel dolgozik, és a legtöbb meghibásodás megszüntetését 1 órán belül vállalják. Szolgáltatásai között megtalálható a kijelző, az akkumulátor, a hátlap, a töltő csatlakoztató, a hangszóró vagy a kamera (lencse) csere is.
Annak ellenére, hogy mobiltelefonunk a mindennapjaink szerves része, és ezért néhány óránál hosszabb ideig tartó nélkülözése kellemetlenséget okoz, erősen ajánlott mindig szakértőre bízni a javítást. Habár bizonyos károk helyrehozása jelentősebb költség, még mindig jobban járhatunk, mint ha saját ügyetlen, otthoni javítási kísérletünk miatt, végül egy teljesen új készülék megvásárlására kényszerülnénk.
