Minimalizmus és a gazdaság

0
603

A jelenlegi járványhelyzetben sok emberben fogalmazódott meg a gondolat, hogy csakis olyat vásároljon, amire tényleg szüksége van a mindennapok során. Ennek apropóján szeretnénk bemutatni a minimalista életmódot, és megválaszolni a kérdést; valóban összedőlne a gazdaság, ha mindenki az önkéntes egyszerűséget választaná?

Néhányunkban már megfogalmazódhatott a vágy, hogy kevesebb dolog vegyen minket körül. Gondoljunk csak bele, amikor utazunk: mindössze egy bőröndnyi holmival a nagyvilágban szabadnak érezzük magunkat, és sokkal befogadóbbak vagyunk a környezetünkben lévő dolgok irányába. Mostanában egyre többen csatlakoznak a minimalista mozgalomhoz, melyet többen is az „önkéntes egyszerűség” jelzővel illetnek, hogy jobban megkülönböztessék az életmódot a designtól és az esztétikai megoldásoktól. A gyakori hiedelemmel ellentétben nem kell mindentől megszabadulni, hogy egy teljesen üres szobában a földön ülve kelljen tengetni hátralévő életünket. A minimalizmus azt jelenti, hogy csupán azt tartjuk meg, amire valóban szükségünk van és értéket ad az életünkhöz. Egyesek megfogalmazásában a felesleges tárgyak feszültséget rejtenek magukban és nélkülük időt, pénzt és stresszt lehet spórolni. Akik ezt az életmódot folytatják, szívesebben költenek élményekre, mint tárgyakra és tudatosabbak azzal kapcsolatban, hogy mi veszi őket körül, és mit hoznak be az életterükbe.

Azonban nem mindenki vélekedik pozitívan a minimalista mozgalomról. A sokszor hangoztatott kritikák ilyen és ehhez hasonló gondolatokat fogalmaznak meg: Ha máról holnapra senki sem vásárolna semmit, az egész világ gazdasága összeesne. Ez kétségkívül így is van. És valóban, a fogyasztás egyetlen tájékozott minimalistának sem problémás, azonban a túlfogyasztás már annál inkább. A fogyasztói társadalom magatartása félrevezetett, ártalmas és öntudatlan, és sajnos a mai világban rendkívül csábító. A reklámok világában a tárgyi javak többet ígérnek, mint amire valójában képesek; boldogsággal, elégedettséggel kecsegtetnek, ám mire valaki beszerzi a terméket, máris van három másik dolog, ami jobb, modernebb és boldogabbá tesz. Ezek a belső érzések amúgy sem tárgyiasíthatók, és az az igazság, hogyha a létfontosságú szükségleteink ki vannak elégítve, a csilli-vili új dolgoknak vajmi kevés közük van a lelki jólétünkhöz.

A mai világunk gazdaságának alappillére a fogyasztás. Azonban a fogyasztói társadalmat használni a gazdaság fenntarthatóvá tételére olyan lehetetlen, mint törött tükröt kalapáccsal megjavítani. Ha azonban a tudatos vásárlói magatartás elterjedne, erős és fenntartható társadalmi helyzet alakulhatna ki, ahol a vásárlók megfontoltan költenék a pénzüket. Valóban, nem látnánk hatalmas kiugrásokat a GDP-ben, sőt, előbb-utóbb esés vagy legalább stagnálás következne be. Ha azonban más mértékkel számolnánk a gazdasági jólétet, bizony láthatnánk, hogy fenntarthatóan és a Földünk tartalékait nem kifosztva is tudnánk élni az életünket.

Egy megdöbbentő statisztikával zárjuk a cikkünket. Tim De Chant amerikai újságíró által közzétett 2012-es adatok alapján, ha mind a közel 8 milliárd ember a Földön olyan életmódot folytatna, mint egy átlag amerikai, akkor közel 4 Földre lenne szükségünk, hogy a természet el tudjon látni mindenkit a forrásaival. Érdekes elgondolkodni ennek a fenntarthatósági problémáin.

Cikkünkkel nem az a célunk, hogy mindenki azonnal kidobjon mindent, amit csak otthon talál. Ezzel szemben szeretnénk kiemelni a tudatos vásárlás előnyeit, hogy egyszerűbb, pénztárcabarát és fenntartható életet élhessünk.