„Mentes” termékek és gyakori „mentes” étrendek

0
162

Manapság egyre gyakrabban találkozhatunk a megszokottól eltérő, vegán, glutén-, vagy laktózmentes étrendet követő emberekkel. Néhány évvel ezelőtt, a közösségi média és az internet által ezek a fogalmak is bekerültek a köztudatba, és egyre több embert kezdett el foglalkoztatni a téma. Ennek köszönhetően a korábban nehezen beszerezhető „minden mentes” termékek ma már könnyedén megvásárolhatók az erre specializálódott boltokban, illetve webáruházakban, akárcsak a mindenmentestermekek.hu oldalán!

Az ember szervezete bármelyik ételre lehet érzékeny. Az ételintoleranciának a tünetei lehetnek „enyhébbek”, mint a bőrkiütés vagy az akne, de akár életet kockáztató súlyosságúak is.

Gluténérzékenységnél és tejcukor (laktóz) vagy tejfehérje intoleranciánál is kivétel nélkül mindig mutatkoznak tünetek a betegeknél. Míg a tej fogyasztása bőrkiütést, puffadást, hasfájást vagy hasmenést okozhat az arra érzékenyeknél, a glutén súlyosabb, maradandó károkat okozhat az intoleranciában szenvedő betegek emésztőrendszerében.

Ha gluténérzékenységről beszélünk fontos különbséget tenni a cöliákia és a nem cöliákia (NCGS) között. A cöliákia egy autoimmun betegség, mely során az ember emésztőrendszere az egyes gabonafélékben (búza, árpa, rozs, zab) található glutént nem tudja feldolgozni, mely következtében a szervezet ellenanyagot termel, ami elindítja az autoimmun folyamatot. Cöliákia esetén a betegnek a glutént teljes mértékben ki kell iktatnia a diétájából! A nem cöliákiás gluténérzékenységet NCGS-nek hívjuk. Ebben az esetben a betegnél a glutén fogyasztása okoz tüneteket, viszont a vizsgálatok során nem mutatható ki sem lisztérzékenység (cöliákia), sem búzaallergia. A gluténérzékenység tünetei között szerepelhet a tápanyaghiány, mivel a vékonybél fala károsodik, és így a megfelelő tápanyagok felszívódása akadályozva van. A vékonybél károsodása miatt laktóz intolerancia is kialakulhat, valamint a kalcium és D-vitamin felszívódásának romlása következtében súlyos esetben a csontok elgyengülhetnek, valamint meddőséget és vetélést is okozhat. A lisztérzékenységre nincs gyógymód csak diéta, így azoknál, akik ilyen módon nem kezelik betegségüket, a folyamatos gyulladások miatt akár rosszindulatú bélrendszeri elváltozások is kialakulhatnak.

A rendhagyó diéták azonban az ételintoleranciában nem szenvedőknek is felkeltették az érdeklődésüket. Azzal a reménnyel, hogy a glutén, az állati eredetű tej vagy a hús elhagyásával jótékony hatást gyakorolhatnak az egészségükre, illetve közérzetükre, sokan gluténmentes, laktózmentes vagy vegetáriánus értendeket kezdtek el követni. 

Azok számára, akik csak egészségesebben szeretnének táplálkozni, viszont nem érzékenyek, a teljesen gluténmentes étkezés nem javasolt. Helyette a gluténmentes napok bevezetése, illetve más, a gabonákat helyettesítő alternatívákkal kiegészített változatos étrend mindenképpen jó hatással van az ember egészségére! Ugyanígy, a tejre nem érzékenyek esetében is inkább ajánlott a mértékletesség és az étrend kiegészítése növényi alternatívakkal, mint egy szigorú, tiltó diéta.

Ahogy minden diétának, ezeknek is megvannak az előnyeik és hátrányaik. Fontos megjegyezni, hogy egy étrend megváltoztatásának célját mindenképp az egészségesebb életmódra való törekvés kell, hogy motiválja. Ezért feltétlenül szükséges odafigyelni arra, hogy ha valamit kiiktatunk az étkezésünkből, akkor az azt tartalmazó tápanyagokat és vitaminokat mindenképp pótoljuk más zöldségekkel, gyümölcsökkel, magvakkal vagy akár étrend kiegészítő vitaminokkal.

A vegetáriánus életmódot folytató emberek között vannak a legtöbb vashiányban szenvedők, ezért, ha a hús elhagyását fontolgatjuk, a fehérjével együtt az elegendő vas bevitelére is különösen figyeljünk! A vegetarianizmusnak több alfaja is van, ennek egyike és legszigorúbb formája a vegán. A vegán diéta követésekor a személy semmilyen állati eredetű ételt nem fogyaszthat, valamint állati eredetű terméket sem viselhet vagy használhat. A vegetáriánusok között ezen kívül vannak, akik tejtermékeket esznek, de húst, halat és tojást nem (lakto-vegetáriánus), akik tojást esznek, de tejtermékeket, húst és halat nem (ovo-vegetáriánus). Létezik a kettő ötvözete, akik tojást és tejtermékeket is fogyasztanak, míg húst és halat ugyanúgy nem (lakto-ovo vegetáriánus). Egy másik csoportja a vegetáriánusoknak egyes húsokkal kivételezik. Ilyenek a pollotariánusok, akik csak szárnyasokat esznek, viszont semmilyen vörös húst, halat vagy tenger gyümölcseit. Szintén ilyenek a peszketariánusok, akik a húsok közül csak halat és tenger gyümölcseit fogyasztanak, mást nem.