A hordozható tűzoltó készülékeket úgy fejlesztik, hogy az adott tűzoltó készülékek különböző fajta tüzek oltására legyenek alkalmasak. Tüzek terén hat különböző csoportot különböztetünk meg, és ezek oltására szintén különböző oltókészülékeket.
Tüzek csoportjai
- A csoport – olyan tüzek melyek szilárd anyagok égéséből fakadnak, mint például papír, fa vagy textil
- B csoport – olyan tüzek melyek gyúlékony folyadékok égéséből fakadnak, mint például benzin, gázolaj és egyéb olajak.
- C csoport – éghető gázok, mint propán, bután, vagy metán.
- D csoport – fémek égéséből származó tüzek, pl.: magnézium, titánium, alumínium.
- E csoport – technikailag „E-csoport” nem létezik itt az egyértelműség kedvéért használjuk. Olyan tüzeket foglal magába melyek elektromos eszközökkel kapcsolatosak.
- F csoport – olyan tüzek melyek sütéshez, főzéshez használt olajak, zsírok égéséből származnak.
Vízzel oltók
Ha tűzoltásról beszélünk, akkor a vizes tűzoltó megoldások a leginkább költséghatékony megoldások közé tartoznak, amennyiben A csoportú tűzről van szó.
Alapvetően négy különböző vizes megoldást különíthetünk el: vízsugaras, vízpermetes, adalékanyagokkal ellátott vizes oltók és vízpárás/ködös technológiákat.
- A vízsugaras oltók közvetlenül az égő felületre juttatnak vizet ezzel lehűtve azt, és ilyen módon megelőzve az újragyulladást
- A vízpermetes megoldások nagyon finomra porlasztott vízpermetet állítanak elő, minden cseppjét levegő veszi körül, ebből kifolyólag nem vezeti az áramot. A legtöbb ilyen típusú tűzoltó készülék 35kV-os tanúsítvánnyal rendelkezik.
- Az adalékos vízzel oltók hasonlóak a normál vízzel oltókhoz azzal a különbséggel, hogy habzó kemikáliákat adnak a vízhez. Az adalékolásnak köszönhetően a víz könnyebben szivárog be az égő anyag réseibe, és könnyebben oltja el azokat. Az ilyen megoldások esetén ez azt jelenti, hogy egy kisebb adalékos eszköz egy nagyobb tiszta vizes megoldás teljesítményével rendelkezik.
- A vízpárás oltók nagyon finom ködöt állítanak elő a vízből, amely nagyon erős hőelvonási képességekkel rendelkezik. Minél kisebb cseppekből álló párát állít elő, annál nagyobb a relatív felülete, azonban az egyes cseppek alacsony tömege miatt csak kis távolságokból lehet hatásosan alkalmazni.
A habbal működő oltókészülékeket A és B kategóriájú tüzek oltására lehet használni. Ezek közül is leginkább a B kategóriájú tüzek, azaz az égő folyadékok oltására a legalkalmasabb, de égő szilárd anyagokat is hatásosan lehet velük oltani. Ebből kifolyólag sokoldalúbbak, mint a vízzel oltók. Működésüket tekintve arra alapoznak, hogy az égő anyagot elzárják az azt tápláló oxidálószertől (oxigén) ezzel megfojtva a tüzet.
Porral oltók
A porral oltó készülékek praktikus sokoldalú készülékek, mivel A, B és C kategóriás tüzekkel szemben is lehet alkalmazni. Emellett elektromos tüzek oltására is használhatóak, viszont vigyázni kell, mert nem hűti le az égő anyagot, emiatt az újra gyulladhat. Alapvetően használatuk nem javasolt épületekben, csak ha nincs más alternatíva, mert a por miatt látási viszonyokat rontja, és légzési nehézségeket okozhat.
CO2-es oltók
A széndioxidos oltók ideális megoldást jelentenek épületekben, ahol sok elektronikai eszköz található, mert biztonságos őket elektromos tüzekkel szemben alkalmazni. Ezek a fajta oltók nem hagynak maguk után szennyeződést, mint például a habos oltók. Továbbá B típusú tüzeken, tehát égő folyadékokra is jól alkalmazhatók. Elvüket tekintve hasonlóan működnek a habbal oltó készülékekhez, elzárják az égő anyagot az oxigéntől, megfojtva a tüzet.
Nedves kémiai oltók
Ezeket a típusú oltókat jóllehet használni a F típusú, azaz étkezési olajak és zsírok tüzének oltására. Ha rendeltetésszerűen alkalmazzák, akkor rendkívül effektív. Gyorsan elfojtja a lángokat, lehűti az égő anyagot, és szappanszerű bevonatot képez a tetején, mely megakadályozza az újragyulladást. Tervezésükből adódóan F típusú tüzekhez készültek, azonban A és B típusú tüzek oltására is alkalmasak.
